A nagy sikerű győri nyitónapot követően Budapesten folytatódott a QS Higher Ed Europe Summit nemzetközi felsőoktatási konferencia, amelynek idén a Széchenyi István Egyetem volt a házigazdája. A kontinens legjelentősebb szakmai fórumának fő témája Európa tehetség- és innovációs előnyének erősítése volt, amelyről a világ mintegy hatvan országából érkezett, több mint hatszáz akadémiai, vállalati és kormányzati vezető értekezett a június 25-én zárult programon.
Az európai felsőoktatás versenyképessége, a nemzetközi hallgatói mobilitás, az ipari-egyetemi együttműködések, a mesterséges intelligencia, az innováció, valamint az egyetemek társadalmi szerepe – csak néhány azon témák közül, amelyek a kontinens legfontosabb felsőoktatási konferenciája, a QS Higher Ed Europe Summit fókuszában álltak június 24-én és 25-én. A fórum házigazdája idén a Széchenyi István Egyetem volt, amely a június 23-i nyitónapon Győrben látta vendégül a résztvevőket.
A konferencia második és harmadik napjának Budapest adott otthont. A több mint hatszáz felsőoktatási, vállalati és kormányzati szereplőt vonzó eseményen a világ mintegy hatvan országából érkezett szakértők mellett a Magyarországra akkreditált nagykövetségek képviselői is szép számban voltak jelen.
A fővárosi programot Báló András, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Határon Átnyúló Felsőoktatási és Nemzetközi Ügyekért Felelős Osztályának vezetője nyitotta meg. Hangsúlyozta: a nemzetközi rangsorok nemcsak listák, hanem lehetőségek is a fejlődésre, a tapasztalatcserére és a tanulásra. „A magyar egyetemek az elmúlt években jelentősen javítottak mind pozíciójukon, mind pedig globális láthatóságuk szempontjából. Ez jól mutatja intézményeink erős nemzetközi jelenlétét, szélesedő kutatási tevékenységét és folyamatos fejlődését” – jelentette ki. Hozzáfűzte: a rangsorok ugyanakkor önmagukban nem adnak teljes képet egy ország felsőoktatásáról – az intézmények mélyebb megismerésére azonban kiváló alkalmat ad például a QS európai csúcstalálkozója. Kifejtette: a kormányzat feladata napjainkban nemcsak az, hogy újra megnyissa az európai uniós forrásokat az összes hazai intézmény előtt, hanem az is, hogy a magyar felsőoktatás méltó szerepet kapjon a globális tudás-, tehetség- és innovációs transzferben.
Dr. Lukács Eszter, a házigazda Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta: a QS június 18-án megjelent világranglistájának élmezőnyét olyan egyetemek alkotják, amelyek önmagukban is erős nemzetközi brandek, és sok esetben saját országuk felsőoktatásának legismertebb intézményei. „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy közülük több is képviselteti itt magát, köztük a Harvard Egyetem, a Trinity College Dublin, a Politecnico di Milano és rengeteg további kiváló egyetem” – részletezte. Kiemelte: azért rendkívül fontos, hogy a Széchenyi-egyetem házigazdája lehet a konferenciának, mert a magyar felsőoktatásnak leginkább arra van szüksége, hogy láthatóvá váljon a nemzetközi térben.
„A QS szakértőivel folytatott beszélgetések során két tanácsot kaptunk: erősítsük tovább nemzetközi kutatási együttműködéseinket, és mutassuk meg bátrabban a világnak azt az oktatási és kutatási színvonalat, amellyel rendelkezünk. Ebben is rejlik a mostani konferencia értéke: lehetőség nyílik a közös gondolkodásra és együttműködések kialakítására azon intézmények között, amelyek hasonló célokat követnek” – szögezte le.
Andrew Plant, a QS európai ügyvezető igazgatója előadásában rámutatott: a nemzetközi felsőoktatás helyzete egyre nehezebb lett az elmúlt években – a szabályozási környezet, valamint a hallgatói és technológiai igények is gyorsan változnak, amire az intézményeknek dinamikusan kell reagálniuk. Hangsúlyozta: a tehetség és az innováció előmozdításában a versenyelőny nem az egyéni kiválóságban rejlik, hanem a kollektív erőben. „Európának évszázadokra visszanyúló hagyományai vannak az együttműködések terén, és a földrajzi adottságok miatt ez itt sokkal könnyebb, mint a világ többi részén. A kontinens kiemelkedő potenciállal rendelkezik az oktatók, a hallgatók és a már évtizedek óta fennálló partnerségek révén. Egyes intézmények azonban egyedül nem tudják meghódítani a világot – együtt, a partnerségekre építve viszont képesek lehetünk rá” – húzta alá.
Nyitóelőadásban Ben Sowter, a QS alelnöke az európai felsőoktatás jelenlegi helyzetét és kihívásait mutatta be. Kiemelte: előrejelzéseik szerint 2100-ra több mint 315 millió európainak lesz majd diplomája, ami elengedhetetlenné teszi a tehetségek bevonzását és a minőségi utánpótlás képzését. Európára fókuszálva elárulta, hogy a kontinens továbbra is vezető pozícióban van, hiszen méretéhez képest itt található a legtöbb jól teljesítő intézmény. Ugyanakkor a nemzetközi toborzásához elengedhetetlen a jó megítélés – mind az ipar, mind pedig a potenciális hallgatók szempontjából.
„Kutatásaink során 1890 különböző állástípust azonosítottunk, negyvenezer készséggel, ami alapján jobban megérthetjük a munkaerőpiacot annak érdekében, hogy segíthessük az intézményeket. Ezen adatok elemzése teljesen eltérő lehet iparágtól, országtól függően – hiszen vannak olyan területek, amelyek ipara meghatározza a szükséges kompetenciákat” – mondta el. Hozzáfűzte: a konferencia nyitónapján Győrben nagyon érdekes volt megtapasztalni a Széchenyi-egyetem és az Audi Hungaria közötti erős kapcsolatot. „A lokáció miatt kialakult partnerség mára szimbiotikus kooperációvá erősödött a két fél között, kölcsönösen hasznos és látványos értékeket teremtve” – vélekedett.
A QS Higher Ed Europe Summit budapesti napjain a Széchenyi István Egyetem oktatói, munkatársai és hallgatói számos olyan témában vállaltak szerepet, amelyek az intézmény stratégiai fókuszterületei közé tartoznak. A szakmai programok egyebek mellett a felsőoktatás és az ipar együttműködésének lehetőségeit, a védelmi ipar és az innováció kapcsolatát, a mesterséges intelligencia felsőoktatásra gyakorolt hatásait, valamint az informatikai és digitális fejlesztések szerepét vizsgálták. Emellett kiemelt figyelmet kaptak a nemzetközi partnerségek, a tudománydiplomácia, a jövő munkaerőpiaci igényeihez igazodó készségfejlesztés, valamint azok a jógyakorlatok, amelyek elősegíthetik az egyetemek versenyképességének és társadalmi-gazdasági szerepvállalásának erősítését.